Szakítás
Reggel arra ébredtem, hogy Tufi a nappaliban kiabál. Kimentem és megnéztem mi a baj. A nappaliba érve láttam, hogy elég mérges állapotban van.-Mi a baj?-kérdeztem.
-Tudod az a helyes srác a partról, Logan írt egy SMS-t és nem tudom elolvasni, mert lemerült a telefonom.-szomorkodott.
-Logan reggel 5 órakor küld SMS-t?-kérdezősködtem.
-Még az este küldte, csak nem vettem észre.-mondta.
-Értem. Szóval, nem akarod véletlenül, esetleg a töltőre tenni azt a telefont?-kérdeztem.
-De persze.-nevettünk. Amikor a telefon első csíkjai feltöltődtek, magához kapta a készüléket, és a bejövő üzeneteket böngészte.
-Megvan!-kiáltott örömében.
-És? Had nézzem! Mit írt?-faggattam.
-Várj! Előbb én olvasom.-mondta.
-Jó.-mondtam. Amikor huszadjára is elolvasta az üzenetet, széles mosoly húzódott arcára, és a kezembe nyomta a telefont. Kíváncsian olvastam:
"Szia! Nagyon jól éreztem magam a parton... Arra gondoltam, talán megismételhetnénk valamikor. Csók: Logan"-Tufi! Logan randira hív! Logan randira hív!-ordítoztam.
-Tudom! Nem hiszem el!-mondta.-Na és Jamessel mi van?-kérdezte.
-Ma szakít a szőkével... Ha minden igaz.-mondtam bizonytalanul.
-Mi? Te szétválasztottad őket?-nézett rám mérgesen.
-Nem, dehogy. Én csak... csak...csak mondtam Jamesnek...-gagyogtam.
-Csak vicceltem. Ügyes vagy!-nevetett és megölelt.
-Tényleg csak beszélgettünk,és elmesélte,hogy csak egy hétig szerette, és egy éve együtt vannak. Tanácsoltam, hogy mondja meg, hogy ő már nem érez iránta semmit, ennek semmi értelme, hogy itt ugráltatja.-magyaráztam.
-Igazad van. Ennek semmi értelme.-nevetett.-De azért valld be egy kis hátsó szándékod volt?
-Ó csak egy kicsike.-mondtam. Elkészültünk, és elindultunk az iskolába. A szekrényemnél már várt James.
-Szia!-köszönt.
-Szia!-köszöntem vissza.
-Tudod, Halston még nincs itt.
-Szakítasz vele.-kérdeztem.
-Eddig úgy néz ki.-mondta.
-De... Biztos ezt akarod? Én nem erőltetlek semmire.-mondtam.
-Biztos. Ahogy mondtad, semmi értelme.-mondta, és elment. Nem akarom, hogy hibázzon. Ha szeretné a szőkét, akkor nem ragaszkodna ahhoz, hogy elhagyja. Várom a következményeket. Azért nem titkolom, kíváncsi vagyok a szőke arcára. Elindultam James szekrénye felé, és akkor láttam, hogy éppen akkor érkezett meg Halston. Meg akarta puszilni, vagy csókolni "Jamesyt",de ő elhúzódott.
-Mi a baj Jamesy?-kérdezte.
-Beszélnünk kell.-mondta James. Erre a mondatra kicsit behúzódtam a folyosó falához. Ők nem láttak, de én tisztán hallottam mindent.
-Miről? Baj van?-kérdezte a szőke.
-Figyelj, tegnap kicsit elgondolkoztam kettőnkről, és arra jutottam, hogy szakítanunk kell.-mondta James.
-Miért édesem, olyan jól megvoltunk mi ketten.-mondta Halston, és közben James arcát simogatta.
-Te megvoltál, de nekem elegem van az érdek kapcsolatunkból, és abból is, hogy nem beszélhetek rajtad kívül egy lánnyal sem. Pedig szeretnék beszélgetni gyakrabban Csicsonttal, meg a barátnőivel,és tudod mit, nagyon kedves lány.-mondta James.
-Na ne! Nekem végem.-mondtam magamban.
-Adj nekünk még egy esélyt.-könyörgött Halston.
-Nem. Vége! Értsd meg, hogy vége! Mentem. Szia.-zárta le James.
-De...Beszéljük meg!-kiáltott utánna.
-Már megbeszéltük. Pá!-rázta le. Én persze, amikor ezt meghallottam, úgy tettem, mintha épp a mosdóba tartanék, ami a folyosó végén van, James, és barátjai szekrénysora előtt.
-Várj!-ragadott meg James.
-Gyorsan mondd.-tetettem, mintha sürgősen el kéne végezni a dolgomat.
-Rendben sietek. Szóval szakítottunk.-mondta.
-És megviselt?-kérdeztem.
-Annyira nem. Nem is érdekel. Jobb ez így.-mondta.
-Értem, később beszélünk. Most mennem kell...-mondtam.
-Oké, oké. Akkor később.-mondta, majd elment. Bementem a mosdóba, láttam ott Tufit és Katet.
-Hallottuk az egész szakítást.-mondta Tufi.
-Én is. Behúzódtam a folyosón lévő kanyarba.-mondtam.
-Akkor mi itt végeztünk is. Várjunk meg?-kérdezték.
-Nem kell, én is megyek, csak azért jöttem ide, hogy ne legyek feltűnő.-magyaráztam.
-Értem. Akkor menjünk.-mondta Kate. Suli után hazamentünk. Kicsit tanultunk, majd lementünk a partra a kutyusokkal. Lessy és Dodó eljátszottak a vízben, mi pedig kibeszéltük a mai napot. Különös, de egyszerre kezdett el pityegni a telefonunk.
-James.-néztem meg.
-Logan.-nézte meg Tufi is.
-A parton vannak és szeretnének csatlakozni.-mondtam.
-Nekem is ilyesmit írt.-mondta.
-Itt vannak.-ismertem fel őket.
-Elrabolom a barátnődet!-mondta James Tufinak.
-Oké.-egyezett bele. Mi Jamessel elbeszélgettünk a szakításról. Éreztem, hogy közelebb kerültünk egymáshoz. Nem akartam megkérdezni tőle, hogy mit érez. Gondoltam meghagyom holnapra. Tetszett, ahogy James Lessyvel játszott. A kutyusom nagyon megkedvelte. Későre járt. James hazakísért. A bejárat előtt kaptam egy puszit a számra. Elégedetten léptem át a küszöböt arra gondolva, hogy csinálhatnánk ebből rendszert. Boldogan tettem volna el magam holnapra, ha nem ugrott volna be egy kis apróság. Tufi hol van? Majd megnyugtatott a tudat, hogy biztos Logannel van még a parton. Mikor végre kényelembe helyeztem magam, üzenetem érkezett. Tufi küldte, hogy minden rendben, és később jön haza. Most már tudtam, hogy a barátnőm biztonságban randizik Logannal. Nyugodtan aludtam el.
